Én nem vagyok gyerek már,
egy ügyefogyott, védtelen lány.
A csillogó szép szavak
árnyait ismerem rég.
Jól tudod, szeretlek én,
de nem becsülsz te mégsem,
és sokszor nem is nézel
napokig reám.
Nem tudok nemet mondani,
pedig érzem, hogy nincs igazad.
Két szemed kicsit rám nevet,
és a hangom is már elakad.
Tudod jól, nagyon jól,
minden gesztusom csak neked szól,
neked szól.
Nem tudok nemet mondani,
pedig érzem, hogy nincs igazad.
Két szemed kicsit rám nevet,
és a hangom is már elakad.
Én nem vagyok neked más,
mint félredobott kabalatárgy,
te nem törődsz már velem,
s vége lesz keserűség.
Jól tudod, szeretlek én,
hát szeress te is jobban,
és újra nagyon boldog
lehetek még.
Nem tudok nemet mondani,
pedig érzem, hogy nincs igazad.
Két szemed kicsit rám nevet,
és a hangom is már elakad.
Tudod jól, nagyon jól,
minden gesztusom csak neked szól,
neked szól.
Nem tudok nemet mondani,
pedig érzem, hogy nincs igazad.
Két szemed kicsit rám nevet,
és a hangom is már elakad.
Nem tudok nemet mondani,
pedig érzem, hogy nincs igazad.
Két szemed kicsit rám nevet,
és a hangom is már elakad.
Nem tudok nemet mondani,...