Lehunyod a szemed a csók közben
S szomorúan mondod, hogy mennünk kell.
Indul az utolsó vonat.
Gyere, később skype-olunk majd!
Mily szívesen elkisérnélek
S csak úgy elutaznék véled.
És ez megint kemény tizennégy nap lesz,
Nincs értelme, bármit is mondok,
Míg egymást újra nem látjuk
És szemtől-szembe állunk.
Bár minden ellenkezik bennem,
Hagyom, hogy elmenj és én meg
Itt maradok egyedül Berlinben.
Mindegy milyen messze is vagy,
De mégis mindig
Valahogy itt vagy,
Velem, itt vagy velem.
Tőled hozzám, olyan messze.
Innen hozzád, olyan messze.
Tőlem hozzád, olyan messze.
Lecsukódik szemem beszéd közben.
Most fejezzük be, ennyi elég lesz;
Holnap majd újra felhívlak.
Ezt az időt átvészeljük majd szépen.
Melletted most mily szívesen feküdnék,
S karjaidban aludnék.
Bár minden ellenkezik bennem,
Hagyom, hogy elmenj és én meg
Itt maradok egyedül Berlinben.
Mindegy milyen messze is vagy,
De mégis mindig
Valahogy itt vagy,
Velem, itt vagy velem.
Tőled hozzám, olyan messze,
Innen hozzád, olyan messze,
Tőlem, hozzád, olyan messze.
Ha kérdezed, meddig tart ez így együtt,
Meggyőződésem, hogy örökre szól.
S az összes kérdést mintha elfújták volna,
Mert minden részlet egybeillik.
Tőled hozzám, olyan messze
Innen hozzád, olyan messze
Tőlem, hozzád, olyan messze
Ha kérdezed, meddig tart ez így együtt,
Meggyőződésem, hogy örökre szól.
Tőled hozzám, olyan messze
Innen hozzád, olyan messze
Tőlem, hozzád, olyan messze
Tőled hozzám, oly messze
Innen hozzád, messze
Tőlem, hozzád, olyan messze