Золотые воды Ганга [Zolotye vody Ganga] [Hungarian translation]

Bölcsesség - nagy ajándék...

De azt hiszem néha

Unalmas dolog bölcsnek lenni...

Buta égboltjáról

Ostobán mosolyog ránk

A bronz Buddha...

Feladom földi szenvedélyeimet,

Csak maradj velem...

Születés és halál helyett

Nyugalmat adtál nekem...

Egy lila kádban/fürdőben feküdtem,

Varázslatos madarak daloltak nekem,

A Gangesz arany vize

Lebegtette szempilláimat.

Nem akarok itt lenni,

Nem akarok sehol sem lenni,

Töröld ki gondolataimat...

Nem tudok repülni,

Hogy bármit is bizonyítsak és érvényesítsek,

Nincs már értelme...

Drágám, most már alhatsz,

Lekapcsolom a villanyt,

Végtére is, nincs már kit megmenteni,

Nincs már erre szükség, nincs...

Egy lila kádban/fürdőben feküdtem,

Varázslatos madarak daloltak nekem,

A Gangesz arany vize

Lebegtette szempilláimat.

Bölcsesség - nagy ajándék...

De azt hiszem néha

Unalmas dolog bölcsnek lenni...

Lehunyom szemeimet,

Hogy láthassam a Mennyekben

A szellemszerű/megfoghatatlan Buddhát...

Ebben a folyóban túl sok könny van már,

De majd belevesznek az óceánba,

Most tényleg búcsút mondok neked,

Én arany folyóm.

Egy lila kádban/fürdőben feküdtem,

Varázslatos madarak daloltak nekem,

A Gangesz arany vize

Lebegtette szempilláimat.