Egyik kezemben álmok,
Másikban remények,
Melyeket hosszú éveken át kerestem.
Messziről visszhangzott,
Hangjai a horizont felől jöttek,
Mégsem találtam semmi nyomot.
Tehetetlen voltam.
A szelet és a csillagokat kérdezgettem,
Azt felelték: "Ne fáradj hiába, ne hagy magad megtéveszteni,
Mindig veled lesz."
Mennyi akadály, mennyi csapda,
De nem hátráltam meg, mert meg kellett lelnem az utat,
Mégsem találtam nyomát.
Tehetetlen voltam.
A szelet és a csillagokat kérdezgettem,
Azt felelték: "Ne fáradj hiába, ne hagy magad megtéveszteni,
Mindig veled lesz."
Az esőt és a madarakat kérdezgettem,
Ők azt mondták, a szabadság bennem, a szívemben van,
És túl messze keresgéltem.