Ma este hang nélkül, az ajtóm előtt állsz,
vizes az arcod, tudom órák óta esik már.
Essen csak essen, könnyeket rejtsen,
nem szeretném ha téged úgy találnálak.
Szavakat keresek, akadályozzák meg
hogy a csend felidézze a régi napokat.
Illatos a hajad, még most is érzem illatát,
nem, nem jöhetsz be, nem élek magam már.
Hogy ő szeret e, tudd még most is fáj,
az utolsó ölelés mikor elhagytál.
ref:
Elfelejted, amit egyszer rég kimondtunk,
mikor elhagysz, elhagysz mindent amit alkottunk.
Őrizd meg bár, hangodban a büszkeséget,
amit úgy szerettem.
Elfelejted, mit ígértettem meg veled,
mikor elhagysz, úgy tudd ,egy életre teszed.
Őrizd meg bár, hangodban a büszkeséget,
amit úgy szerettem.
Illatos a hajad, még most is érzem illatát,
nem, nem jöhetsz be, nem élek magam már.
Hogy ő szeret e, tudd még most is fáj,
az utolsó ölelés mikor elhagytál.