Emlékszel-e még az álmomra?
Amikben megtaláltad az utadat
És a szerelmet ebben az óceánban
Amit gyöngéd kezeimmel
Tudtam neked adni.
Neked én voltam a holdfény az illatos sötétben
Hullócsillag fénye, egy szerzetes suttogása.
Neked én voltam a mindennapok értelme
Ma már az én lélegzetem is hideg. Egy régi refrén maradtál.
Emlékszel-e még a vérpezsdítő randikra,
amikor kiejtettük a gyöngéd sóhajokat szóként?
A szerelem, magától jött,
Csak egy pillanatra állt meg,
Aztán elszállt messzire.
Neked én voltam a holdfény az illatos sötétben
Hullócsillag fénye, egy szerzetes suttogása.
Neked én voltam a mindennapok értelme
Ma már az én lélegzetem is hideg. Egy régi refrén maradtál.
Emlékszel-e még az álmomra?