Agyonütnivaló idővel és üres sírral
Mindig találok rá módot, hogy eltöltsem veled az időt
Sötét és kormos szobák, alig bírom a füstöt
Azt mondva, hogy nem akarsz ártani
Úgy állítasz fel, mint egy mankó, egy másik kar
De csak amikor elmegyek, vagyok távol túl rég óta
Nem, nem tartozol hozzám, azt hiszem, hazudtál nekem
És háttal ennek a falnak nehéz erősnek lenni
Ne, mondanál nekem mindent, nézd, mit tettél velem
Mégis azt mondom magamnak, hogy holnap már rég nem leszel itt
Bármely adott időben és helyen
Soha nem fogom elfelejteni a szégyent az arcodon
Annyira telve szerelemmel, elég lesz valaha?
Tíz láb magas és golyóálló
Soha nem gondoltam, hogy van bármim, amit elveszíthetek
Nos, mégis úgy tűnik, hogy választanom kell
Nem, nem tartozol hozzám, azt hiszem, hazudtál nekem
És háttal ennek a falnak nehéz erősnek lenni
Ne, mondanál nekem mindent, nézd, mit tettél velem
Mégis azt mondom magamnak, hogy holnap már rég nem leszel itt
Segítesz elütni az időt, de jól boldogulok egyedül is
Szóval nincs semmi jó ok arra, hogy ilyen hazugságot éljünk
Mondd, túl sokáig voltam távol?
Nem, nem tartozol hozzám, azt hiszem, hazudtál nekem
És háttal ennek a falnak nehéz erősnek lenni
Ne, mondanál nekem mindent, nézd, mit tettél velem
Mégis azt mondom magamnak, hogy holnap már rég nem leszel itt