Egy pillantás, sötét szoba
Csak neked
Az idő túl gyorsan telt
Vissza játszottad
Gombok egy kabáton
Könnyű vicc
Nem bizonyít sokat
De te eleget láttál
Rövid beszélgetés, ő vezet
Kávé éjfélkor
A világos reflektor
A lánc a nyakadon
Azt mondja nézz fel
És össze ér a vállatok
Nincs bizonyíték, nincs érintés
Éreztél eleget
Hallod a csendben, csendben
Érzed az úton haza felé menet, haza felé menet
Látod fény nélkül is, fény nélkül is
Szerelmes vagy, igaz szerelem
Szerelmes vagy
Reggel, az ő háza
Égett pirítós, Vasárnap
Megtartod a pólóját
Ő megtartja a szavát
És ha egyszer elengeded
A félelmed és szellemeid
Egy lépés, nem sok
De eleget mondott
Utca széleken csókolóztok
Veszekedtek és beszélgettek
Egy éjjel felébred
Komoly nézés az arcán
Megáll, majd azt mondja
Te vagy a legjobb barátom
És te tudtad mi volt ez
Szerelmes
Hallod a csendben, csendben
Érzed az úton haza felé menet, haza felé menet
Látod fény nélkül is, fény nélkül is
Szerelmes vagy, igaz szerelem
Szerelmes vagy
Így megy tovább
Ti ketten táncoltok a hógömbben, körbe és körbe
És megtartja a képet rólad az irodájában vidéken
Most már megérted miért vesztette el az eszét és harcolt
És miért töltöttem el egy egész életet azzal, hogy szavakba foglaljam
Mert hallod a csendben, csendben
Érzed az úton haza felé menet, haza felé menet
Látod fény nélkül is, fény nélkül is
Szerelmes vagy, igaz szerelem
Szerelmes vagy
Hallod a csendben, csendben
Érzed az úton haza felé menet, haza felé menet
Látod fény nélkül is, fény nélkül is
Szerelmes vagy, igaz szerelem
Szerelmes vagy
Hallod a csendben, csendben
Érzed az úton haza felé menet, haza felé menet
Látod fény nélkül is, fény nélkül is
Szerelmes vagy, igaz szerelem
Szerelmes vagy