Yeter [Hungarian translation]

Végigjártam a város utcáit,

Az éjszaka arcába kiáltottam neved

Kétségbeesetten, dühösen, magányosan.

Kiáltottam érted, kiáltottam, hogy halljam a hangod,

Elmondtam titkaim a nap kezdetén.

Törékeny, félénk és ártatlan vagyok,

Akár egy érzelmes dal szövege,

Mint a szemek, melyek tüzet rejtenek,

Mint a becsapott gyermekek arca.

Elég, elég, elég!

Utam tele van csapdákkal.

Vágyom rád, elég a különválásból,

Át akarlak ölelni karjaimmal.

Ez a játék nem eléggé igazságos,

Elegem van ebből az őrületből!