Szól, némán szól a dal,
Én csak magamban dúdolom,
Nem hallja senki más,
Hisz nincsen más, csak én vagyok egyedül.
Fény, csupa fény az út,
És végtelen az életem,
Nincsen más, csak végtelen út,
És nincs határ, és nincsen végállomás.
Százezer éve nézek a Földre,
Oda vár, aki áldoz, vár, aki átkoz,
Vár, aki gondol rám.
Szól, némán szól a dal,
Én csak magamban dúdolom,
Nem hallja senki más,
Hisz nincsen más, csak én vagyok egyedül.
Százezer éve nézek a Földre,
Oda vár, aki áldoz, vár, aki átkoz.
Százezer éve nézek a Földre,
Oda vár, aki áldoz, vár, aki átkoz,
Vár, aki gondol rám.