Hazugság, kedvesem, ne higyj másoknak...
Őrizd álmaid, ne tégy nekem szemrehányást,
Ahh, sosem érezted még szívemet?
Csak téged, mindig téged szerettelek.
Higyj nekem, szerelmem, csak azt tudom,
Hogy a vágyakozás fájdalma mélyen bennem rejlik.
Minden, mit átéltem, arcomra van írva.
Csak téged, mindig téged szerettelek.
Halálosan szeretlek,
Fájdalomban élek,
Jót és rosszat is teszek,
De szívemből szeretlek.
Hazugság, kedvesem, ne higyj másoknak...
Az életem már elszállt,
Álmaim sorra összeomlottak,
Csak teérted, drágám, felégettem mindet.
Halálosan szeretlek,
Fájdalomban élek,
Jót és rosszat is teszek,
De szívemből szeretlek.
Ó, Istenem, Istenem, hány év múlt már el?
A szerlemem leégett, már hamu csupán.
Ragadj meg engem, vagy hagyj meghalni.
Ez a szív már megtelt fájdalommal.
Szívem tűzben ég, elhamvad,
Apránként elég,
Ez az út a végzetbe vezet.
Ó, Istenem, Istenem, hány év múlt már el?
A szerlemem leégett, már hamu csupán.
Ragadj meg engem, vagy hagyj meghalni.
Ez a szív már megtelt fájdalommal.