Az életedet egy másik
Ember szívében éled
A szerelmem olyan erős, mint
Amilyen messze vannak az óceánok
A fejemben egy nyári dal jár
És érezlek, és látom az arcodat újra
Nincs menekvés
Elvesztettem mindenem azzal, hogy elvesztettelek
Ah, bárcsak itt lennél
Felszárítanád a könnyeimet
Jó idők voltak
És bárcsak itt lennél
A nevemet szólván
De egy őrült emberrel foglalkozol, az ára,
Mennyire reménytelenül el vagyok veszve
Megpróbáltam eldobni a szerelmünket
És nem tudtam elengedni
És így ébren vagyok
Valaki más álmában
(Nem az, aminek tűnik)
Csak egy hazugság
Még nem döntöttem el, ki valós
A vérvörös rózsa soha, soha nem fog meghalni
Égni fog, mint egy láng
Az éjszaka sötétjében
Nem félek
Mindent megadnék
Ha hallanál engem
Ah, bárcsak itt lennél
Felszárítanád a könnyeimet
Jó idők voltak
Ez az év azon időszaka,
Mikor egyedül vagyunk
De te egy kőszívvel foglalkozol
Próbáltalak megcsókolni és elköszönni
Megpróbáltam eldobni a szerelmünket
És az a vihar robbanni fog
Bárcsak itt lennél
Bárcsak itt lennél
Mert egy kőszívvel foglalkozol
Próbáltalak megcsókolni és elköszönni
Megpróbáltam eldobni a szerelmünket
És nem tudom elengedni
Jó idők voltak
És bárcsak itt lennél
Igen, bárcsak itt lennél
[Ismétlés]