Már megint itt tartunk
Ok nélkül megbántani a másikat
Csodálkozva, hogy miért ismételjük meg ugyanazokat a hibákat
Többnek látszik, amit adunk
A több, amiben csalódtunk
Bébi, mi az, amit csinálunk?
Adni vagy kapnitól félünk annyira?
Ohh...
Refrén:
Miért bántjuk meg mindig azokat, akiket szeretünk?
(Miért?)
Csak amikor a végén látjuk az áttörést
Miért nem tudunk repülni a sas és a galamb között?
Miért bántjuk meg mindig azokat, akiket szeretünk?
Néha úgy tűnik
Mintha csend lenne közöttünk
Mélyebbre süllyedünk, mint a legaljasabb szó
Hidegebbet érzünk, mint az éjszaka
Mindig úgy érzem
Mintha végleg elmennék
Úgy tűnik, mintha nem tudnék dicsérni egy lányt
Nélküled az életemben
És amikor sírsz, úgy érzem, mintha könnyek hullanának a szememből
Miért csináljuk ezt egymással?
Annyira büszkének kellene lennünk
Pár álomban, amit megosztottunk
Utálnám azt a gondolatot, hogy megérkezünk
Nélküled itt állni
Mondd el, ... miért bántjuk meg azokat, akiket szeretünk? (Miért?)
Amikor a végén látjuk az áttörést
Miért nem tudunk repülni a sas és a galamb között?
Miért bántjuk meg mindig azokat, akiket szeretünk?