Hihetetlen, ahogy
szívemhez szólni tudsz,
S szavak nélkül váltod
az éjsötétet fénnyé.
Próbálhatom, de körülírni sem tudom,
Mit hallok, mikor egy szót sem szólsz;
Arcodon mosolyod tudatja, hogy kellek Néked,
Hogy sosem hagysz el, ott ragyog szemeidben.
Kezed érintése súgja,hogy elkapsz bárhol bukom el.
Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt.
Harsogva beszélnek, hallgatom egész nap,
De ha szorosan ölelsz, (szorosan ölelsz)
Kizárod a világot. (A tömeget.)
Próbálhatják, de körülírni sem tudják,
Azt, mi elhangzott szíveink között;
Arcodon mosolyod tudatja, hogy kellek Néked
Hogy sosem hagysz el, ott ragyog szemeidben.
Kezed érintése súgja,hogy elkapsz bárhol bukom el
Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt.
Arcodon mosolyod tudatja, hogy kellek Néked
Hogy sosem hagysz el, ott ragyog szemeidben.
Kezed érintése súgja,hogy elkapsz bárhol bukom el
Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt.
(Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt)
Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt
Arcodon mosolyod,
A való szemeidben,
Kezed érintése
tudatja , hogy kellek Neked
(Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt)
Ha nem szólalsz meg, mondod el legszebben ezt.