Mindig szükségem volt a magányra
Sosem gondoltam, hogy szükségem van rád, mikor sírok
És a napok éveknek tűnnek, mikor egyedül vagyok
És az ágya, ahol feküdtél, bevetve áll
Mikor elmentél, minden lépésedet számoltam
Nem veszed észre mennyire szükségem van most rád?
Mikor elmentél
A szívem kis darabkái hiányolnak
Mikor elmentél
Az arc, amit ismertem is elveszett
Mikor elmentél
Elhallgattak a szavak, amik átsegítettek a mindennapokon
És rendbe hozták
Hiányzol
Sosem éreztem még így ezelőtt
Minden, amit teszek, rád emlékeztet
A ruhák, amiket itt hagyták, a földön hevernek
És az illatodat árasztják, szeretek mindent, amit teszel
Mikor elmentél, minden lépésedet számoltam
Nem veszed észre mennyire szükségem van most rád?
Mikor elmentél
A szívem kis darabkái hiányolnak
Mikor elmentél
Az arc, amit ismertem is elveszett
Mikor elmentél
Elhallgattak a szavak, amik átsegítettek a mindennapokon
És rendbe hozták
Hiányzol
Egymásnak lettünk teremtve
Örökké együtt
Tudom, hogy így volt
Mindigis csak azt akartam, hogy tudd
Mindent, amit teszek, hogy neked adom a szívem és a lelkem
Alig kapok levegőt, szükségem van rád itt, mellettem
Mikor elmentél, minden lépésedet számoltam
Nem veszed észre mennyire szükségem van most rád?
Mikor elmentél
A szívem kis darabkái hiányolnak
Mikor elmentél
Az arc, amit ismertem is elveszett
Mikor elmentél
Elhallgattak a szavak, amik átsegítettek a mindennapokon
És rendbe hozták
Hiányzol