Az éj farkasai!
Ahogy az üveg széttörik a fagyban
Hangzik fel e hideg éjjelen
Egy vonyítás, ami áthatol a velőn
És feléled benned a vágy.
Menekülünk, ha megindul ellenünk a vadászat,
Ez a kapocs sosem szakad szét.
Az éj farkasai!
Sosem leszel egyedül,
Mert egyesít minket a telihold fénye.
Az éj farkasai!
Egy üvöltés tépi szét a sötétséget -
Az örökkévalóság visszhangja.
És minden kétely elmúlik
A telihold varázsában, mely egyesít minket
És fényétől mámorosan
Találunk halhatatlanságot,
Ha a hold végre elűzi a napot
És a Nap alámerül.
Az éj farkasai!
Sosem leszel egyedül,
Mert egyesít minket a telihold fénye.
Az éj farkasai!
Egy üvöltés tépi szét a sötétséget -
Az örökkévalóság visszhangja.
Sosem leszel egyedül,
Mert a telihold fénye egyesít minket.
Mindegy, hova megyünk még,
Minden ki fogunk állni.
Az éj farkasai!
Sosem leszel egyedül,
Mert egyesít minket a telihold fénye.
Az éj farkasai!
Egy üvöltés tépi szét a sötétséget -
Az örökkévalóság visszhangja.
Az éj farkasai!