Voilà [Hungarian translation]

Hallgassatok rám, rám, a középszerű énekesre

Beszéljetek rólam, a szeretteiteknek, a barátaitoknak

Beszéljetek nekik erről a fekete szemű lányról és az őrült álmáról

Csak történeteket akarok írni, amelyek eljutnak majd hozzátok

Ez minden

íme, íme, íme, íme, ez vagyok én

íme én, annak ellenére, hogy meg vagyok világítva, félek, igen

Ott vagyok a zajban és a csöndben egyaránt

Nézzetek rám, vagy legálábbis arra, ami maradt belőlem

Nézzetek rám, miélőtt megutálom magam

Mit mondhatnék, amit más ajkak nem fognak elmondani?

Kevés ilyen dolog van, de mindent letettem amim van

íme

íme, íme, íme, íme, ez vagyok én

Íme én, annak ellenére, hogy meg vagyok világítva, vége

Ez az én szám, az én siralmam, de ez nem fontos

Íme, íme, íme, íme itt van

Én, az álmom, a vágyam, ahogyan meghalok, ahogyan nevetek

Ott vagyok a zajban és a csöndben egyaránt

Ne menjetek el, könyörgöm sokáig maradjatok

Lehet ez nem fog megmenteni, lehet nem

De nem tudom mit csináljak nélkületek

Szeressetek, ahogyan szeretünk egy barátot aki örökké elment

Szeretve akarok lenni, mert nem tudom szeretni magam

íme, íme, íme, íme, ez vagyok én

Íme én, annak ellenére, hogy meg vagyok világítva, vége

Ott vagyok a zajban és a dühben is

Nézzetek rám végre, és a szemeimbe és a kezeimre

Minden amim van, itt van, ez az én szám, az én siralmam

Íme én, íme én, íme én

Íme

Íme

Íme, íme

íme