Vincent [Starry, Starry Night] [Hungarian translation]

Csillagos, csillagos éjszaka

Kékre és szürkére festi a palettádat

Nézz ki egy nyári napra,

Ismerve a lelkemben megbúvó sötétséget

Árnyak a dombokon

Felvázolják a fákat és a nárciszokat

Megragadják a szellőt és a téli fagyokat

A hófödte tájak lenvászon színeiben

Most már értem,

Mit próbáltál elmondani nekem

És hogy szenvedtél az ép elmédért

És hogy próbáltad őket szabaddá tenni

De nem hallgattak meg

Nem tudták hogyan tegyék

Talán most majd hallgatnak rád

Csillagos, csillagos éjszaka

Lángoló virágok fényes tűzben,

Gomolygó felhők és lila köd

Tükröződik Vincent porcelánkék szemeiben

A színek árnyalatot váltanak

Reggeli borostyánszín gabonamezők

Meggyötört arcok megtöltve fájdalommal

Megnyugszanak a művész szerető keze nyomán

Most már értem,

Mit próbáltál elmondani

És hogy szenvedtél az ép elmédért

És hogy próbáltad őket szabaddá tenni

De ők nem hallgattak meg

Nem tudták hogyan tegyék

Talán most majd hallgatnak rád

Mert sosem tudtak szeretni téged

Ennek ellenére a te szereteted igaz maradt

És amikor már nem maradt több remény

Azon a csillagos, csillagos éjszakán

Elvetted a saját életed, ahogy a szerelmesek teszik gyakran

De mondhattam volna neked, Vincent,

Ez a világ sosem érdemelt meg

Olyan gyönyörűséget, mint téged

Mint az idegenek, akikkel találkoztál

A toprongyos férfiak, rongyos ruhákban

A véres rózsa ezüst tövise

Összetörve hever a szűz hóban

Azt hiszem, már tudom,

Mit próbáltál elmondani nekem

És mennyit szenvedtél az ép elmédért

És hogy próbáltad őket szabaddá tenni

Ők nem hallgattak rád

Ők ,még mindig nem figyelnek

Talán soha nem is fognak…