Nem modor teszi az embert, de a szeretet
Nem bűvészkedés, az igaz győz le szíveket
De mire jut ezzel?
Amikor a világ másfajta dalt énekel
S nincs, aki érti a szót
Így hát halkan énekelsz tovább
És csendesen sajogsz.
Vena cava, fő gyűjtőér, ugyanolyanok vagyunk végül is
Csupán érzés, csupán érzés, az ereinkben az folyik
És ez gyönyörű, ez gyönyörű
Minden, ami rossz, rendben lesz újra nemsoká
Ha nem tudod elmondani az átélteket
Érezni mindezt túl sok neked?
Semmi értelme az érzékeknek?
Hisz ezek a birodalmak nagyszerűek.
De minden dolog darabokra hull
És én még egyszer előhúzok egy csodát
Leheletet, amitől a szív megbénul.
Vena cava, fő gyűjtőér, ugyanolyanok vagyunk végül is
Csupán érzés, csupán érzés, az ereinkben az folyik
És ez gyönyörű, ez gyönyörű
Minden, ami rossz, rendben lesz újra nemsoká
Vena cava, vena cava
Ontsd a vért, és sirasd aztán
Az idő gyógyít, a nevetés is használ
De az élet különös
Vena cava, fő gyűjtőér, ugyanolyanok vagyunk végül is
Csupán érzés, csupán érzés, az ereinkben az folyik
És ez gyönyörű, ez gyönyörű, ez gyönyörű
Az élet gyönyörű, amikor a legkevésbé várod
Az élet gyönyörű, amikor azt gondolod, nem az
Az élet gyönyörű, amikor sírni szeretnél
Az élet gyönyörű, amikor nem engeded el
Ez gyönyörű,
Minden, ami rossz, rendben lesz újra nemsoká.