Mi és Ők
Habár mind csak átlagos szereplők.
Én és Te
Csak az isten tudja, hogy nem ez lett volna az értelme.
„Előre!” – üvöltötte hátulról,
És az első sor meghalt.
Majd az ezredes leült, ahogy a vonalak a térképen
Ide-oda csúszkáltak
Zöld és Kék
És ki tudja, ki kivel van, hol és mér’
Föl és Le
Bár végül már csak körbe és körbe… és körbe
„Nem hallottad még, hogy ez csak szócsata?”
Kérdezte a plakátos.
„Figyelj, fiam” – mondta a fegyveres férfi –
„Van számodra egy hely odabenn.”
Lenn és Kinn*
Segítség nincs, viszont sokat tudunk róla.
Van vagy Nincs
És ki tagadná, hogy a harc csak erről szól mind.
Tűnj az útból, a napom zsúfolt,
És sok dolog cikázik a fejembe’,
Hogy legyen pénz teára és egy szeletre.
És a vénember így holt.