Nem láttalak már egy jó ideje
Lent voltam a hajófenéket, csak múlatva az időt
Legutóbb, amikor találkoztunk egy gyéren megvilágított szobában,
Annyira közel voltunk egymáshoz, mint a menyasszony és a vőlegény
Megettük az ételt, megittuk a bort
Mindenki jól érezte magát
Kivéve téged
Te a világ végéről beszéltél
Eltettem a pénzt,
Bedugaszoltam az italod (???)
Túlságosan hiányolod ezeket a napokat mostanában, ha abbahagyod a gondolkodást
Hitegettél engem azokkal az ártatlan szemekkel
Tudod, hogy imádom a meglepetést
Kint a kertben játszottam a ringyót
Megcsókoltam az ajkaid, és összetörtem a szíved
Te... te úgy viselkedtél, ahogy történt
A világ vége
(Szerelem...szerelem...)
Az álmomban fuldokoltam bánatomban
De a bánatom megtanított úszni
Körülvett, majd lefolyt rajtam
Túlcsordult a peremen
A megbánás hullámai és az öröm hullámai
Kinyúltam az egyikért és megpróbáltam elpusztítani
Te...Te azt mondtad, te várnál vele
A világ végezetéig