A szemeidben, hallhatom a gondolataidat,
az eső tört angolsággal énekel.1
Talán most veszélyben vagyunk,
ez az egész túl gyors, túl gyors.
Nem tudom elképzelni a világomat nélküled,
nincs semmi éretelme félünk most.
Úgy éred el a szívem, akár egy töltény,
túl gyorsan, túl gyorsan.
A szemeid, olyan tiszták mint az égbolt.
Nincs visszaút, ilyen erős a vonzalom (közöttünk).
A szemeid...kérlek állítsd meg ezt a mozdulatod,
és érted meg fogom állítani (az egész) bolygót.
Elvesztünk a városok és számok közt,
mi vagyunk az egyetlenek ezen a világon.
De itt ez a kínos csend közöttünk:
túl közel vagyunk (egymáshoz), túl közel.
Azt mondod nem tudod hogyan történt,
de hirtelen a függőddé váltam.
Foglyul ejtettél, de mi értelme ennek?
A futás hasznalan, nyílvánvalóan, nyílvánvalóan, nyílvánvalóan.
A szemeid, olyan tiszták mint az égbolt.
Nincs visszaút, ilyen erős a vonzalom (közöttünk).
A szemeid...kérlek állítsd meg ezt a mozdulatod,
és érted meg fogom állítani (az egész) bolygót.
A szemeid, olyan tiszták mint az égbolt.
Nincs visszaút, ilyen erős a vonzalom (közöttünk).
A szemeid, olyan tiszták mint az égbolt.
Nincs visszaút, ilyen erős a vonzalom (közöttünk).
A szemeid...kérlek állítsd meg ezt a mozdulatod,
és érted meg fogom állítani (az egész) bolygót.
A szemeid...
1. Nem tökéletesen. Ez utalhat a kapcsolatra is, pontosabban arra, hogy abban sem működik minden hibátlanul.