Útvesztő minden út [Kein Kommen ohne Gehn] lyrics

Elisabeth, mért hagylak élve?

Mily varász, mi kényszerít kivételt tennem?

Útvesztő minden út, minden csak visszajut

Nincs nappal, hogyha éjjel nem jön!

Nézd az árnyakat, sors drótján ránganak

Mily büszkén, mégis mily esendőn!

Keres engem minden lélek, rám vár minden árny,

Énhozzám tér csak vissza minden!

Hogyha csúf is tán a nevem, mégis szép vagyok

Annak, ki elvágyódik innen!

Úgy nézem mindet, hogy jó sok még a munkám!

Igen, de itt vagy te, és jössz, mikor már éppen unnám!

Amióta téged nézlek, fényed elvakít

Káprázat bénít immár engem!

Melegedni volna kedvem nálad egy kicsit

Bánom, hogy hűvösnek kell lennem!

Az a tény, hogy máris kissé vonz a földi lét

Mért állnék vonzásodnak ellen?

Veszélyes érzés, fáj már mindenképpen

Hóhérnak lennem, bár hősszerelmest játszom éppen!

De a sorsunk úgy van írva, néked jönni kell

Nékem meg várni rád...

Tudom, a dolgok rendje az, hogy végül megszeress

Örökké úrnőm légy az éjben!