Te elmégy
Te elmégy
Többé nem, én szívem, nem történik semmi
Csupán néhány hetet kell kivárni
Te elmégy
Az örömeim és álmaim csak rád várnak
Nem szabad félreértened engem
Te elmégy
De a mi szerelmünk csak hozzánk tartozik
Senki nem veheti el, azt tudjuk
Te elmégy
A távolság néha hozzásegít bennünket
Ahhoz, hogy jobban szeress, jobban megérts
Te elmégy
Ahogyan a nap eltűnik az égről
Úgy a nyár, és a vasárnapok eltűnnek
Félek a téltől és fagytól
Félek a hiányodtól és az ürességtől
Te elmégy
És a madarak nem énekelnek tovább
A világ nem marad közönyös hozzánk
Én félek tőled, és félek magamtól
Félek attól, hogy eljön hozzám a csend
Te elmégy
Többé nem, én szívem, nem történik semmi
Semmi más csak az indulás nem lényegtelen
Te elmégy
Többé nem, én szívem, nem történik semmi
Csak egy szeszély határozza meg a létezést
Te elmégy
Az idő és a tér mind semmivé válik
És te megőrzöd az én bizalmamat
Te elmégy
Minden reggel mely érkezik, az tudja
Hogy a szerelem naponta megismétlődik
Te elmégy
Én itt állok egyedül és elveszetten
Mint a a gyerekkorom legrosszabb óráiban
Félek a téltől és fagytól
Félek a hiányodtól és az ürességtől
Te elmégy
Mert hirtelen minden rám sötétedik
A világ nem marad közönyös hozzánk
Én félek tőled, és félek magamtól
Félek attól, hogy eljön hozzám a csend