Nem fognám vissza magam szótlan, a helyedben
Mer' elfeledlek, de sose bocsátok meg
Nem tudod, nem tudod?
Az igaz barátok szemből szúrnak le
Vicces, hogy
Alakulnak dolgok
Olyan keserves irónia
Mint egy rúgás a fogaid közt
Széthullik
Az elejétől fogva
De, nem is látom
A fától az erdőt
(Attól tartok, te kérted ezt)
Sok bátorság szorult beléd
De nem épp sok gerinc
Te vetetted ágyad
Miközben az enyém miatt aggódtál
Ennek most lesz vége
Nem fognám vissza magam szótlan, a helyedben
Mer' elfeledlek, de sose bocsátok meg
Nem tudod, nem tudod?
Az igaz barátok szemből szúrnak le
Nem fognám vissza magam szótlan, a helyedben
Összetörted a szívem, és már nem tehetsz semmit sem
És már tudod, már tudod
Az igaz barátok szemből szúrnak le
Ez olyan szomorú
Mer' csak ennyink van
Nos, lehetett volna ebből valami
Azt hiszem, nem azt jelentette, hogy lesz is
Hát, hogy mersz
Próbálkozni, és ellopni a lángom
Csak mer' a tiéd megfakult
Hát, a gyűlölet gázolaj
Egy lángtól izzik minden álmom
(Attól tartok, te kérted ezt)
Elfuthatsz
De el nem bújhatsz
Az idő nem segít neked
Mer' a karma nem bír határidővel.