Tout ça n'est pas très grave [Hungarian translation]

Őrület, hogyan kerít hatalmába a sötétség

Mikor nem érzem érintésed

Megvolt a kulcsom az összes világhoz

De te az én erdőmbe tévedtél

A legmélyebb vizeken úsztam át érted

Egy kicsit azóta is fuldoklom

Hosszan követtem a ruhádat, és végül ide vezetett

Ez nem is annyira vészes

Ez nem is annyira vészes

A föld forog tovább

Újabb nap virrad ránk

Ez nem is annyira vészes

A szerelem mindig hosszú - mielőtt el nem illan

De mi továbbra is szeretünk

Vannak történetek, amiket mesélek magamnak

Úgy érzem, testem kezd kihülni

Körbe-körbe haladok

Kezed elveszik az enyémben

Nevetést hallok a hazugságok mögött

Mégis miért van mindig hangjuk?

Ez nem is annyira vészes

Ez nem is annyira vészes

A föld forog tovább

Újabb nap virrad ránk

Ez nem is annyira vészes

A szerelem mindig hosszú - mielőtt el nem illan

Ez nem is annyira vészes

Ez nem is annyira vészes

A föld forog tovább

Újabb nap virrad ránk

Ez nem is annyira vészes

A szerelem mindig hosszú - mielőtt el nem illan

De visszaszerezzük

Újra a miénk lesz

Reménykedem benne, újra miénk lesz

Hinnünk kell, hogy idővel visszatér hozzánk!

És, ha mégsem

Túl tesszük magunkat rajta?