Too Much To Ask [Hungarian translation]

A mosolygások, mikor belépett a szobába

Mostanra már csak szemöldök ráncolások

Talán túl gyorsan vontam le a következtetést

Hogy már nem tombol a szerelem?

A hisztik meg a könnyek

Most valahogy máshogy hangzanak, mint ezelőtt

Vöröslik az arca a dühtől

És a legvégén valahogy nem jön

A boldog befejezés

Régen mikor zokogtál, úgy tűnt

Hogy az csak a civakodás miatt volt

De most már lehetséges, hogy többről van szó

Lenne-e..? Oh,.. ez.. bizonytalan

Vajon végleg vége

Azt mondja, "ha még mindig esik..

..Nem úgy öltöztem.., meg amúgy is ha szeretnél engem.."

És én félbeszakítottam, mire ő morcosan bámult rám

De azért is úgy döntöttem, hogy itt közbevágok

Durva lenne, ha azt mondanám

Mi vagy ordibálunk vagy kefélünk egymással?

Mintha hajók lennénk egy viharos kikötőben

Legalábbis tegnap így éreztem

Nehezednek a szemhéjak

És az, hogy már alszol vagy ébren vagy

Rejtély

Túl nagy kérés lenne egy csók?

Mikor mi úgy összeillünk, akár egy vasárnapi fagyos táborozáshoz illik egy jó forró ital

Olyan kár

Belém hasított, hogy már nem mehetünk vissza

Oda, ahol a mellkasom még a hátadhoz simult