[Verse 1]
A hullámok megtörnek a viharban,
a tornádó lesöpör a földről,
csak a sötét égboltot látom.
Tudni akarod hogy milyen ez?
Olyan, mintha ezer tű lenne a szívemben,
mindig amikor az idő elválaszt minket egymástól,
és most a világom összeomlik,
most, hogy nem tudhatlak közel magamhoz.
[Chorus]
Oh, miért akarod, hogy vége legyen? Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék.
Oh, miért akarod, hogy vége legyen? Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék (kifakult, kifakult, kifakult).
[Verse 2]
Gyorsan rohanok a jégesőben és a zivatarban.
Néhányan talán azt mondják, hogy megőrültem.
Kihajítom az indokot az ajtón,
úgysem változtat már semmin.
Ezer tű a szívemben,
a kezdetektől csak fájdalmat okozott.
Csak játszottál a szívemmel,
mielőtt végleg elmentél.
[Chorus]
Oh, miért akarod, hogy vége legyen? Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék.
Oh, miért akarod, hogy vége legyen? Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék (kifakult, kifakult, kifakult).
[Bridge]
Mint ezer tű a szívemben.
Ezer tű a szívemben
Ezer tű a szívemben
Oh
[Chorus]
Oh, miért akarod, hogy vége legyen? Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék.
Látom, azt akarod, hogy vége legyen. Vérzek.
Mostmár a szürke árnyalataiban látlak téged,
egy kifakult emlék (kifakult, kifakult, kifakult, kifakult, kifakult, kifakult, kifakult).