Ezek a szemeik és a hazugságaik az elvetteknek
Ezek a szíveik, de a szíveik nem úgy vernek, mint a mieink
Égnek, mert mind félnek
Mindegyikünkért. Hadsereg van belőlük
De sose harcolsz majd egyedül
Mert szeretném, ha tudnád
Hogy a világ csúf
De te gyönyörű vagy nekem
Rám gondolsz most?
Ezek az esték és a fények, amikbe beleolvadunk
Ezek a szavak, de a szavak nem jönnek ki
Égnek, mert nehéz kimondani őket
Minden lehulló nap után jön egy reggel
Bár üres vagyok, amikor elmész
Csak szerettem volna, ha tudnád
Hogy a világ csúf
De te gyönyörű vagy nekem
Rám gondolsz
Ahogy én rád gondolok?
Azt mondanám, sajnálom, bár
Bár nagyon kell mennem
Csak szerettem volna, ha tudnád
Szerettem volna, ha tudnád
Szerettem volna, ha tudnád
Rád gondolok minden este, minden nappal
Ezek a hazugságaik és az életeik az elvetteknek
Ezek a szíveik, de a szíveik nem úgy vernek, mint a mieink
Égnek, mert mind félnek
Amikor az enyém kétszer annyira ver
Mert a világ csúf
De te gyönyörű vagy nekem
Rám gondolsz
Ahogy én gondolok rád?
Azt mondanám, sajnálom, bár
Bár nagyon kell mennem
Csak szerettem volna, ha tudnád
Hogy a világ csúf (Csak szerettem volna, ha tudnád)
De te gyönyörű vagy nekem (Szerettem volna, ha tudnád)
Rám gondolsz?
Hagyd abba a sírást, tehetetlen érzés
Töröld meg a szemed és kezdj el hinni
Van valami, amit soha nem vehetnek el tőled
(Egy ilyen napom majd
Soha nem leszünk már ugyan olyanok
Soha örökre
Mint egy szellem a hóban
Mint egy szellem a Napban)