A Csodagyerek már hónapok óta dolgozik a Mindenség Elméletén. Teljesen kimerült, de az utolsó hiányzó darabhoz már nagyon közel van. Egyik estén egy váratlan látogató állít be hozzá.
Apa -
Itt vagyok, a térdeimre ereszkedve
Roskadozva szégyenem súlyától
Hogy tehettem ezt
Veled, fiam
Csodagyerek -
Nem hiszek a szemeimnek
Tényleg te vagy az?
Miért kéne megbocsátanom
Mindazok után, amit tettél?
Apa -
Hajszolt és vak voltam
Nem fogható hozzád
Még mindig dolgozhatunk együtt
Ha megengeded nekem
Csodagyerek -
Miért kéne adnom neked egy esélyt?
Miért bízzak benned most?
Heh… fogadok, tehetetlen vagy
Nélkülem
Apa -
Ha összetennénk a tudásunkat
Akkor együtt meg tudnánk csinálni
Apa és Csodagyerek -
Mindketten az elsők akarunk lenni
Mindketten meg akarjuk változtatni a világot
Apa -
Egész éjjel dolgozhatunk
Amíg meg nem találjuk, mi az igazság
Apa és Csodagyerek -
Megoldjuk ezt a rejtélyt
Részesei leszünk a történelemnek
Csodagyerek -
Olyan átkozottul közel vagyok
Apa -
Kitöltöm a hézagokat
Csodagyerek -
Hasznát venném egy kéznek
Apa -
Csak add meg nekem az esélyt
Csodagyerek és Apa -
Az áttörés szélén állunk
Csodagyerek -
A gyógyszerek segítenek látni
Apa -
Túl késő most megállni
Csodagyerek -
Beveszek még néhányat
Apa -
Csak amíg a választ megleljük
Csodagyerek és Apa -
Meg tudjuk csinálni
Megtaláljuk az igazságot
Hát tegyük össze a tudásunkat
Ez kell tennünk, ez a végzetünk
Elsők leszünk
Megváltoztatjuk a világot
Egész éjjel dolgozni fogunk
Míg meg nem találjuk, mi az igazság
Mindketten tudjuk, hogy soha nem fogunk nyugodni
Míg meg nem fejtjük ezt a kvantum ugrást
Túl mélyen járunk ezen az úton