7 évvel ezelőtt - Míg a diákok egy dolgozatot írnak a természettudományos órán, a nyitott ablakon betörő szélfuvallat egy matematikai egyenletekkel telezsúfolt papírt sodor le a Tanár asztaláról. A Tanár nem veszi észre, hogy az a Csodagyerek lábánál landol. Ő már befejezte a dolgozatot, felveszi a papírt. Az arca felragyog, és írni kezd.
Tanár -
Nem hiszem el… ez nem lehet igaz.
Hogy tudtad?
Én megpróbáltam megoldani ezt,
régebb óta, mint hogy fel tudnám idézni
Ez a te munkád? Légy őszinte most
Hogy csináltad?
Nem vagyok dühös, fiú
De muszáj megtudnom
Csodagyerek -
Sajnálom, uram, nem tudom elmagyarázni
Ez mindig így volt velem
Tudja, a számok csak úgy felbukkannak
A szemem előtt
Rivális -
Ne higgyen neki, ne! Csak irigy!
Az elejétől éreztem
Minden osztályban én voltam a zseni
És ő csak olyan akar lenni, mint én
Ne hagyja, hogy becsapja magát
Ő nem más, mint egy csaló
Egy szánalmas tettető
Próbál a helyemre lépni
Ne hagyja, hogy becsapja magát
Ő nem más, mint egy csaló
Egy szánalmas tettető
Felesleges az is, hogy itt van