The Story of Us [Hungarian translation]

Régebben azt gondoltam egy nap majd elmesélhetjük a mi történetünket,

Azt hogyan találkoztunk és, hogy szikrák repkedtek azonnal,

Az emberek azt mondanák, "Ők a szerencsések."

Régebben tudtam, hogy a helyem ott van melletted,

Most egy üres helyet keresek a teremben,

Mert mostanság azt sem tudom, hogy te melyik oldalon vagy.

Oh, egy egyszerű bonyodalom,

A félreértések veszekedéshez vezetnek,

Olyan sok dolog van, amiről azt szeretném, hogy tudj,

Olyan sok a fal, amit nem tudok áttörni.

Most egyedül állok egy zsúfolt szobában és mi nem beszélünk,

És meghalok, hogy tudhassam téged is megöl ez az egész, ahogy megöl engem, igen?

Nem tudom mit mondhatnék, a sors fintora óta mikor mindennek vége lett,

És a mi történetünk most inkább tragédiának tűnik.

Következő fejezet.

Hogy jutottunk el idáig?

Látod, ahogy idegesen húzkodom a ruhám és próbálok elfoglaltnak tűnni,

És te nagyon igyekszel elkerülni engem.

Kezdem azt gondolni, hogy egy nap elmesélem majd a mi történetünket,

Azt hogyan vesztettem el az eszem mikor megláttalak itt,

De te úgy szorítottad a büszkeséged, ahogyan engem kellett volna szorítanod.

Oh, én félek meglátni a végét,

Miért tetetjük, hogy ez semmi?

Elmondanám neked, hogy hiányzol, de nem tudom hogyan,

Sosem hallottam még ilyen hangosnak a csendet.

Most egyedül állok egy zsúfolt szobában és mi nem beszélünk,

És meghalok, hogy tudhassam téged is megöl ez az egész, ahogy megöl engem, igen?

Nem tudom mit mondhatnék, a sors fintora óta mikor mindennek vége lett,

És a mi történetünk most inkább tragédiának tűnik.

Ez úgy fest mint egy verseny,

Arról ki tud kevésbé gondoskodónak tűnni,

De nekem jobban tetszett mikor az én oldalamon álltál.

A csata a te kezedben van most,

De én letenném a pajzsom

Ha azt mondanád inkább szeretnél mint harcolnál.

Olyan sok dolog van, amiről azt szeretnéd, hogy tudjak,

De a mi történetünknek talán hamarosan vége lesz.

Most egyedül állok egy zsúfolt szobában és mi nem beszélünk,

És meghalok, hogy tudhassam téged is megöl ez az egész, ahogy megöl engem, igen?

Nem tudom mit mondhatnék, a sors fintora óta mikor mindennek vége lett,

És a mi történetünk most, most, most inkább tragédiának tűnik.

És mi nem beszélünk,

És meghalok, hogy tudhassam téged is megöl ez az egész, ahogy megöl engem, igen?

Nem tudom mit mondhatnék, a sors fintora óta mert mi lefelé haladunk,

És a mi történetünk most inkább tragédiának tűnik.

Vége.