A nap első fényénél továbbhaladtál
Eljött a búcsú ideje, ne nézz vissza
Kerüld a sötétséget, maradj távol, maradj láthatatlan
Amíg meg nem érzed a hullócsillag robbanását
Követve a szikrát, mint egy rakéta az égen
A Medve és a Skorpió között közeledve
Északnak tartva: a fagyott tájakra, ahová a tigrisek meghalni indulnak
Ne félj a hidegtől, meg fogja dermeszteni az emlékeid
Magasabban vagy az égen
Tanuld meg a életben maradást, éld túl
A város gonosz, figyelnek téged
Érd el az alagutat, gyújtsd meg a fáklyát, vadássz
Amíg a fény visszahív a vadonba
Ha elérted a másik oldalt, kérlek küldj egy jelet
Át fog repülni az idő légkörén
És amikor a kezedben tartod az igazságot
Nem leszel visszaküldve, az esőn túl, újjászületsz
Örökké tartó szeretet mindig növekszik
Ragaszkodj ahhoz, amid van, és hagyd nőni
Örökké tartó szeretet mindig haldoklik
Már a múltban van, el kell engedned