Kudarc és fásultság leszáll
A siker nem volt a barátod
Egy hazugságban élsz, ami magasan van, mint az ég
Ennek vér és kapzsiság íze van
Mondd el nekünk, hogy mi nem leszel soha
Nem fogom megkérdezni miért, had haljon csak meg
Mélyen alszol az őrültségedben
Az igazság orvosolhatna
Elloptad mind, eladtad nekik a lelked, add fel
Te, te mindig egyedül leszel
Dobálod a köveidet, add fel
Te vagy, te vagy az összetört isten.
A pokol minden unciájával fogok próbálkozni
Hogy felnyissalak a héjadból
Csavarod a késed
Megbántod az életed
A szemeid üresek, mint az ágyad
Valahogy mégse nyelted el a halottságod
Az esélyek elhaladtak melletted
Sosem fogsz repülni
Himnuszokat énekelsz a bűnökről amiket látsz
De tőlem sose fogod hallani
Elloptad mind, eladtad nekik a lelked, add fel
Te, te mindig egyedül leszel
Dobálod a köveidet, add fel
Te vagy, te vagy az összetört isten.
Érezd az ölelést, az utálatot
Néztem, ahogy elbuktál
Megtalálod a szavaid, amik olyanok mint a csend
Már elhelyezted mindet
Elloptad mind, eladtad nekik a lelked, add fel
Te, te mindig egyedül leszel
Dobálod a köveidet, add fel
Te vagy, te vagy az összetört isten.