Ott az arany, s csak kísért és kísért.
Úgy csábít, mint rég!
Nem az aranyat áhítom oly nagyon, hanem
Csak megtalálni azt!
Óriási ,széles-e földön „Amott la!”
Óriási, széles-e föld „Amott la!”
Kísérti őt, úgy mint rég,
Nem annyira maga az arany,
Hanem hogy meglelje azt.
Viszlát, White Agony Creek!
Isten veled, három hosszú év!
Nem hagyhatod hátra, mit e szán rejt.
Kórus
Mi elveszett,
Megosztani nem tudtunk:
Szivárvány lábait,
És sok más emléket.
Fortuna favet fortibus!
Bátraké, csak övék a szerencse!
Állj ki azért, mi drága neked,
Ha megérkezik az utolsó dawsoni szán.
Az Erdőség az, hol a csend az úr,
A szépség az, mely csodával telít,
A nyugalom az, mely békével tölt el.
A nyugalom békével tölti el,
A vadon szépsége,
Arany álmok szivárvány lába,
Csillagos éj-barna és pénz.
Isten veled, White Agony Creek!
Isten hozzád, három lágy kikelet!
Egy nap még visszatérek hozzád.
Kórus
Mi elveszett,
Megosztani nem tudtunk:
Szivárvány lábait,
És sok más emléket.
Fortuna favet fortibus!
Bátraké, csak övék a szerencse!
Állj ki azért, mi drága neked,
Ha megérkezik az utolsó dawsoni szán.