Láttam, mikor az égről elillant a fény
S egy sóhajjal érkezett a szél
Ahogy elesett társaimat befedi a hó
Elhagyja számat egy utolsó búcsúszó
Ránk borul az éj
Ez a nap véget ér
Már hív az út engem
Muszáj elmennem
Dombon át, fák alatt
Fény nélküli földeken át
Ezüst patak mellett a tengerhez
Felhők s a csillagok alatt
Havon át, egy téli nap
Végre hazavezető utakra térek
És hogy az út merre tart
Nem tudom még
Megtettük ezt az utat
De eljött a nap,
Hogy búcsút intsünk
Sok helyen jártam már
Sok szenvedést láttam már
De nem bántam meg,
S nem felejtek
Senkit, aki velem tartott
Ránk borul az éj
Ez a nap véget ér
Már hív az út engem
Muszáj elmennem
Dombon át, fák alatt
Fény nélküli földeken át
Ezüst patak mellett a tengerhez
Mindezen emlékekkel,
Az áldásoddal megyek
Az úton, mely hazavisz
És hogy az út merre tart,
Nem tudom még
Megtettük ezt az utat
De eljött a nap
Hogy búcsút intsünk
Mindannyiótoktól búcsúzom.