Semmi sem változott, még mindig elfordulsz tőlem
Túl tisztára mostad kezeid
És egyre csak ebben a hazugságban élsz
Nem akarod látni, megtagadsz engem
Ez a kereszt, amit cipelek, de téged nem érdekel
Még Júdás is tudta, hogy hazudott
Vajon miért
hívlak még mindig téged könnyek között
Miért vártad hogy megölelhess, kedvesem?
A közöny a hallgatásod, megtagadod ami valós
Vajon miért
hívlak téged még mindig, kedvesem?
Sajnálom, ha nem bírod a meztelen igazságot
Minden úgy van, ahogyan azt akarod
Szóval éled tovább az életed
Szabadíts meg ettől a kereszttől annyi év után
Hívj és vedd le rólam a súlyt
Még ha túl késő is már
Vajon miért
hívlak téged még mindig könnyek között
Miért vártad hogy megölelhess, kedvesem?
A közöny a hallgatásod, megtagadod ami valós
Vajon miért hívlak téged még mindig, kedvesem?
Vajon, vajon...
A szívem mélyén remélem, hogy kinyitod az ajtót
Tisztázhatsz mindent, válaszolj a hívásomra
Miért? Miért?
Miért vártad hogy megölelhess, kedvesem?
A közöny a hallgatásod, megtagadod ami valós
Vajon miért hívlak téged még mindig, kedvesem?
Vajon, vajon...
A szívem mélyén remélem, hogy kinyitod az ajtót
Tisztázhatsz mindent, válaszolj a hívásomra