Párizsi reggel, a város ébred
A Notre Dame harangjaira
A halász halászik, a pék süt
A Notre Dame harangjaira
A viharos hangú, nagy harangokra
A zsoltáros kis harangokra
És azt mondják a város lelke
A harangok vámja
A Notre Dame harangjaié
Sötét éjszaka volt, mikor történetünk elkezdődött
A Notre Damehoz közeli kikötőben
Négy riadt cigány siklott csendesen
A Notre dame-i kikötő alatt
De a cigányok csapdába estek
És félelemmel tele néztek fel
Egy alakra kinek marka
Olyan vasból volt, mint a harangok
A Notre Dame-i harangok
(Kyrie Eleison)
Claude Frolló biró arra vágyott, hogy a világot megváltsa a bűntől
(Kyrie Eleison)
És akármerre járt, romlást talált, kivéve önmagában
Dies irae, dies illa (Dies irae, dies illa)
Dies irae, dies illa (Dies irae, dies illa)
Solvet saeclum in favilla
Teste David cum sibylla
Quantus tremor est futurus
Quando Judex est venturus
Nézd az ártatlan vért, mint kiontottál
A Notre Dame lépcsőjén
Most e gyermeknek vérét is bűntudatodhoz adnád
A Notre Dame lépcsőjén
Hazudhatsz magadnak, s szolgáidnak
Állíthatod hogy nem furdal a lelkiismeret
De sohasem futhatsz
vagy rejtheted el tetted a szeme elől
Maga a Notre Dame szeme elől!
(Kyrie Eleison)
És hatalommal s irányítással teli életében most az egyszer
(Kyrie Eleison)
Frolló félelem szúrását érezte halhatatlan lelkében
Csak hogy el legyen zárva
Hol senki nem láthatja
Még talán ez a szörnyű teremtés is
Hasznomra lehet egy nap
Hát itt van egy rejtvény, hogy megoldd ha tudod
Énekelj a Notre Dame harangjaival
Ki a szörnyeteg, s ki az ember?
Énekeld a harangok, harangok, harangok, harangok
Harangok, harangok, harangok, harangok
A Notre Dame harangjai hangján