Néha azon tűnődöm, hogy...
Felismered-e még a nőt,
Aki előtted áll?
Figyelj csak, néha azon tűnődöm, hogy...
Érdekel vagy tisztában vagy-e vele, miért gondoskodtam rólad?
Mert te vagy a szívem
Te vagy a lelkem
Te vagy a másik felem
Nélküled én nem lehetnék teljes, bébi
A mai napig külön vagyunk
Egyszerűen nem tudom,
Elsősorban mi vitt minket külön
Most már tudom, bébi, miért
Sírok, és ezek a könnyek... biztos, hogy nem az utolsók lesznek
Nem az utolsók lesznek... nem
Mert ez a fájdalom belül... úgy tűnik, soha nem múlik el
Úgy tűnik, soha nem múlik el... belőlem
Úgyhogy köszönöm
Azt mondtam, köszönöm
Igen, köszönöm,
Hogy nővé tettél
Néha azon tűnődöm, hogy... hogy vajon lehetett-e ő
Jobban nő számodra, mint amennyire te voltál számomra férfi
Figyelj csak, néha azon tűnődöm... miért én
Itt vagyok szerencsétlenül, míg te házon kívül vagy és a képzelt világodban élsz
És nem törődtél a dolgokkal
Mert te vagy a szívem
Te vagy a lelkem
Te vagy a másik felem
Nélküled én nem lehetnék teljes, bébi
A mai napig külön vagyunk
Egyszerűen nem tudom,
Elsősorban mi vitt minket külön
Most már tudom, bébi, miért
Sírok, és ezek a könnyek... biztos, hogy nem az utolsók lesznek
Nem az utolsók lesznek... nem
Mert ez a fájdalom belül... úgy tűnik, soha nem múlik el
Úgy tűnik, soha nem múlik el... belőlem
Úgyhogy köszönöm
Azt mondtam, köszönöm
Igen, köszönöm,
Hogy nővé tettél
Egy dolgot megtanultam az életben
Mindannyiunknak késznek kell lennie áldozatot hozni, hogy (a kapcsolatunk) fennmaradjon
Remélem, ő boldog
Mert te az a fejezet vagy, amit be fogok zárni
Remélem, boldog vagy
Mert ha egyszer becsukom az ajtómat, nem fogom már kinyitni
Sírok, és ezek a könnyek... biztos, hogy nem az utolsók lesznek
Nem az utolsók lesznek... nem
Mert ez a fájdalom belül... úgy tűnik, soha nem múlik el
Úgy tűnik, soha nem múlik el... belőlem
Úgyhogy köszönöm
Azt mondtam, köszönöm
Igen, köszönöm,
Hogy nővé tettél
(Alul megjegyzéseket is tettem a szöveghez)