És a hullámokból megérted,
Hogy a sötét mindig elérhet,
De a világ képzelet,
Hát napot képzelj, s életet.
Engem melléd, hogyha kell,
Én így képzellek téged el,
És a hullámokból megérted,
Hogy a napfény mindig elérhet,
És a hullámokból megérted,
Hogy a napfény mindig jön érted.
Nézz fel!