A szívem a szerelemtől szenvedett, csendben, egyedül
A kezem nem tudta elérni, nem tudta megérinteni a reménytelen sebet
Tudom, hogy lehetetlen újra egyesülni.
Megértem, nélküled kell élnem egyedül
Egyedül...
Minden éjjel álmomban, gondolatomban
Minden pohár végén
Furcsa, keserű átalakulás volt az elmémben
Tudom, hogy lehetetlen újra egyesülni.
Megértem, nélküled kell élnem egyedül
Egyedül...
Egyedül...
Egyedül...
Egyedül...
Egyedül...