Nem kell keresselek, hogy lássalak,
nem tudom hogy a nyilad, mely folyton követ
büntetés vagy hatalmas szerencse számomra.
Tudod, hogy hogyan mosolyogtass meg az ezredik alkalommal is,
és ugyanakkor darabokra is törsz,
de a szerelmem irántad nem változik.
Igen, őrülten szeretlek,
ahogy egy vak ember a művészetet.
Kiegyensúlyozatlan vagy,
ölnék azért hogy mellettem légy.
Nem, nincs magyarázata annak amit érzek,
számos mágnes van bennünk (mely összetart).
Egyik nap szeretjük egymást, másnap pedig kitépjük egymás haját.
Te már tudod hogyan értjük meg egymást,
ha rád nézek olyan, mintha magamat látnám a tükörben.
Szombatonként gyűlöllek, de vasárnaponként újra belédszeretek.
Jobban szeretlek.
Az éjjelen és a Holdon múlik
hogy fertőzés vagy, vagy ellenszer.
De mit számít, ha a végén ugyanúgy szeretlek?
Igen, őrülten szeretlek,
ahogy egy vak ember a művészetet.
Kiegyensúlyozatlan vagy,
ölnék azért hogy mellettem légy.
Nem, nincs magyarázata annak amit érzek,
számos mágnes van bennünk (mely összetart).
Egyik nap szeretjük egymást, másnap pedig kitépjük egymás haját.
Te már tudod hogyan értjük meg egymást,
ha rád nézek olyan, mintha magamat látnám a tükörben.
Szombatonként gyűlöllek, de vasárnaponként újra belédszeretek.
Nem akarok megváltoztatni mindazt ami köztünk van,
bár sosem lesz tökéletes, de legalább valódi.
A világ forog, de mi újra és újra megtaláljuk egymást.
Nem, nincs magyarázata annak amit érzek,
számos mágnes van bennünk (mely összetart).
Egyik nap szeretjük egymást, másnap pedig kitépjük egymás haját.
Te már tudod hogyan értjük meg egymást,
ha rád nézek olyan, mintha magamat látnám a tükörben.
Szombatonként gyűlöllek, de vasárnaponként újra belédszeretek.
Jobban szeretlek.
Jobban szeretlek.
Szombatonként gyűlöllek, de vasárnaponként újra belédszeretek.