Benned a pontok rendben vannak
Most indulok és
A léptek csapása egészen intenzív
Megyek, megyek, megyek
Te vagy a hó a csúcson
Az egyetlen hajó a kikötőben
Én vagyok a szél az árbócban
Mit teszek majd?
Mit teszel majd?
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki ismeri az élet véletlenszerűségét
Bár azt mondod, megfeledkezel róla
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki érzi az idő egyenetlenségeit és az ideiglenességet
Bár azt mondom, nem érdekel
Mindenki a maga módján szomorú
A játékunk mintaszerű
Sosem kételkedtem ízlésességében
Te is nagy becsben tartod
(Előre)halad, halad, halad
Te vagy a háborítatlan erdő
A vízvonal a hullámok előtt
Földet tartok az ujjaim között
Mit teszek majd?
Mit teszel majd?
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki ismeri az élet véletlenszerűségét
Bár azt mondod, megfeledkezel róla
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki érzi az idő egyenetlenségeit és az ideiglenességet
Bár azt mondom, nem érdekel
Hamarosan mész
És a sártócsák nem
Olvadnak el a lépteid alatt
Mindenki a maga módján szomorú
Éppúgy, mint egy
Lejtőn
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki ismeri az élet véletlenszerűségét
Bár azt mondod, megfeledkezel róla
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki érzi az idő egyenetlenségeit és az ideiglenességet
Bár azt mondom, nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Nem érdekel
Benned a mennyek rendben vannak
Most indulok és
A léptek csapása egészen erőteljes
Megyek, megyek, megyek
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki ismeri az élet véletlenszerűségét
Bár azt mondod, megfeledkezel róla
Mindenki a maga módján szomorú
Mindenki érzi az idő egyenetlenségeit és az ideiglenességet
Bár azt mondom, nem érdekel