Tallulah [Hungarian translation]

Emlékszel, mikor figyeltük, ahogy a nap lenyugszik a messzeségben

Mindig mondtad, „Ez soha nem ér véget”

Elhittem minden szavad, s hiszem, te is ezt tetted

Most mégis azt mondod: „Hé, gondoljuk ezt végig”

Megragadtad kezem, s közel húztál magadhoz, oly közel

Úgy érzem, szavakat keresel

Megtettem helyetted… egy csók az arcodra, egy „viszlát” és lassan elsétálok

Ne nézz vissza, mert könnyezem

Én emlékszem minden apróságra, mire te biztosan nem

Mondd, miért?

Nem értem, miért ért véget

Emlékszem sétánkra azon a hullócsillagos éjen

Remélem, a te kívánságod teljesült, mert az enyém cserben hagyott

Elengedted a kezem, s mosolyt színleltél

Az az érzésem, nem tudtad, mit tegyél

Mélyen szemedbe nézek, s habozok egy pillanatig

Mondd, miért sírsz?

Tallulah, magányba burkolózni egyszerűbb, mint félni, hogy egyszer vége

Tallulah, ragadd meg a szavakat és mondd el, oh, Tallulah

Ez lehetne… a menny

Látlak kéz a kézben sétálni a banda hosszú hajú dobosával

Úgy tűnt, nagy szerelemben, táncol az én gyönyörű királynőmmel

Azt sem mertem mondani, hogy szia, mert még a búcsú könnyeit nyelem

De tudom, még él benned az érzés, még él…

Egyszer elvesztettem türelmemet, így most büntess meg

Örökké szeretni foglak, bármit is teszel

Visszanyerlek még, ha adsz egy új esélyt

De van valami, amit meg kell, hogy érts…

Tallulah, magányba burkolózni egyszerűbb, mint félni, hogy egyszer vége

Tallulah, ragadd meg a szavakat és mondd el, oh, Tallulah

Ez lehetne…

Tallulah, magányba burkolózni egyszerűbb, mint félni, hogy egyszer vége

Tallulah, ragadd meg a szavakat és mondd el, oh, Tallulah

Ez lehetne…