Gyermekeim közül legdrágább e szín
Hol a holdvilág ösvényein jár-kel,
Oltalmában meghajlott fenyőág, egy nyár
Hatalmas fehér tenger
mely a szellemhold szárnyain
érkezik és hazaröpít.
Tél földjén a pillanat, mint örökkévaló
mely egy macska tappancsain oson felém
Itt meséim forrásánál éldegélek, hol
a roppant vágy hegedűje
örök dalával festi
énekével ébresztgeti a földet.