Ha kimegyek az ócska piacra,
Lemezek közt böngészek én,
Csakis olyan, ami nincs divatban,
Elnézhető körülmény.
Tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Az öregúr siet már elébem,
A gramofon recsegve szól,
Velem örül, amikor kimondom,
Ismerem a papámtól.
Megint csak tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi, változik a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Rézmozsarak sarokban hevernek,
Kardok között pár ócska kép,
De akkor is zenére szerettek,
Lányok és a leventék.
Gúnyosan tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Hazamegyek, otthon a Beatles-ek,
Legújabb nagylemeze vár,
Nem akarok hinni a fülemnek,
Ismerős egy kicsit már.
Nevetve tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi ravasz ez a módi,
Nekem jó, ahogy van.
Kacagva tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi más ma már a módi,
De nekem jó, ahogy van.
Nekem, jó ahogy, nekem jó ahogy, nekem jó, ahogy van.