Neked ajándékozom a csípőm
És az ajkaim, amikor majd csókolni akarsz
Neked ajándékozom a bohóságom
És azt a kevés agysejtemet, ami még maradt
A kifakult cipőimet
A naplót, amibe írok
Még a sóhajaimat is neked adom
Csak ne menj el többé
Mert te vagy a napom
A hit, amellyel élek
Hangom ereje
A lábak, amelyeken járok
Te vagy, szerelmem
Az inger, mely megnevettet
Az "Isten veled", amit nem tudok majd kimondani
Mert soha nem tudnék nélküled élni
Ha egy nap eldöntenéd
Hogy újra elmégy innen
Bezárnék minden ajtót
Hogy ne tudj kijutni
Neked ajándékozom a csendes perceimet
Neked ajándékozom az orromat
Még a csontjaimat is neked adom
Csak maradj itt
Mert te vagy a napom
A hit, amellyel élek
Hangom ereje
A lábak, amelyeken járok
Te vagy, szerelmem
Az inger, mely megnevettet
Az "Isten veled", amit nem tudok majd kimondani
Mert soha nem tudnék nélküled élni