Régi dal szól a rádióból,
Csörrenő telefon.
Összehúzom meleg blúzom,
Ma ébren álmodom.
Beleolvadtam a délutánba,
S nem tudom miért.
A körhinta, mi fejembe állt ma
Nem hoz szerencsét.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény,
Erősen lüktet minden zaj,
A testem nehéz, s a tükörből néz
Valami nagyon furcsa csaj.
Vártam a halálra,
Egész áldott nap,
De nem jött, viccet űzött,
S nézte kínomat.
Minden pillanat, minden gondolat
Ásta síromat.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény...
És a járdákon ma nem lesz lábnyomom,
Csak ágyam közepén
Arra gondolok, holnap hol vagyok,
S nem kell több szeszély.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény...