Akkor a leghosszabb a tél
Ha már az ember nem remél
Ha a holnap csak ködös kép
Tövissel barázdált vidék
De aztán
Nem tudni honnan
Szívembe robban
Ébredek nyomban
Mert széjjeltép
Kapj el, hogyha zuhannék
Ha a vérem széjjeltép
Nem lankad az indulat
Amíg éget, élhetnék
Szeress így
Szeress még
Pedig nem leszek már jó
Csak ilyen senkinek való
Ne kímélj, ne is vigasztalj
Jobb, ha az ember tapasztal
Mikor a szív a szívnek feszül
Mindenki egyedül van belül
De aztán
Érzed, hogy ébred
Felzúg a véred
Soha nem érted
De széjjeltép
Kapj el, hogyha zuhannék
Ha a vérem széjjeltép
Nem lankad az indulat
Amíg éget, élhetnék
Szeress így
Szeress még
Pedig nem leszek már jó
Csak ilyen senkinek való