Én nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt
Így elfogyok, ahogy a láng
Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt
Egy út kéne még hozzád
Így kitagad az ágy és fáj az ébrenlét
És sivatag a Föld, hol körben járok én
És kinevet az idő és minden perc egy év
De valahol a remény azt súgja látlak még
Hát megyek a Vénusz fénye után
És megyek a tévedéseim országútján
Mentség nincsen rá
Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már
Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár
És csak téged vár
Érj hozzám
Érj hozzám
Óóó
Én nem tudok sehogy lenni, ha nem vagy itt
Egy út van talán hozzád
De csikorog a szó, mit az éjnek mormolnék
És menetel a test, csak a lélek táncol még
És bekerít a sötét, és fénylő szikrát szór
Az akarat ami hajt, mert minden rólad szól
Hát megyek a Vénusz fénye után
És megyek a tévedéseim országútján
Mentség nincsen rá
Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már
Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár
És csak téged vár
Érj hozzám
Érj hozzám
Óóó
Ne rejtőzz el, ha érkeznék
Ne engedj el, ha indulnék
Hát megyek a Vénusz fénye után
És megyek a tévedéseim országútján
Mentség nincsen rá
Érj hozzám
A szerelem vándora lettem már
Ki soha nem ér oda, aki rossz bolygón jár
És csak téged vár
Érj hozzám
Érj hozzám
Óóó
Érj hozzám
Óóó
Érj hozzám
Óóó